A szöveg a politikai beszédek és közállapotok kritikáját fogalmazza meg, különös figyelmet fordítva Sulyok Tamásra és a kormányzati kommunikációra. A szerző ironikus hangnemben bírálja a politikai üzenetek tartalmát és hatékonyságát, valamint a közvélemény-kutatások és hivatalvezetési anomáliák szerepét. Teljes cikk (24.hu)