A szöveg Pongrátz Gergely, a Corvin köz parancsnokának emlékére és a 1956-os forradalomra fókuszál. Az író személyes élményeit osztja meg a beszélgetésről, amely során Gergely kifejezte, hogy a forradalom nem csupán Nagy Imrékről szólt, hanem az egyszerű emberek és a fiatalság harcáról. A szöveg végén említi Gergely halálát is. Teljes cikk (Magyarnemzet)