A szöveg a május elsejei ünneplésről és annak emlékéről szól, amelyet a szerző gyerekként élvezett, de felnőttként már utált. A kommunista időszak alatt a rendezvények politikai propagandával voltak tele, és a szerző ironikus hangnemben említi a május elsejei felvonulásokat és a részeges ünneplést. A szöveg végén a szerző a május másodikát ünnepli, mint a régi időszak utáni új kezdetet. Teljes cikk (Magyarnemzet)