A szöveg a kínai és indiai futballfejlesztési kísérleteket elemzi, kiemelve, hogy míg Kína 2012 óta próbálta felvirágoztatni a labdarúgást, a kezdeti lelkesedés a Covid miatt alábbhagyott. India hasonló problémákkal küzdött, ahol a krikett dominál. Japán példája viszont azt mutatja, hogy a futballt nem lehet csak tőkével importálni, hanem a társadalom részévé kell válni. A kínai és indiai modellek kudarca a társadalmi igény hiányára vezethető vissza, míg Szaúd-Arábia újabb próbálkozása kérdéses. Teljes cikk (Magyarnemzet)