Vincze Balázs és Varga Zsolt emlékezik Benedek Tiborra, aki öt éve hunyt el. Varga Zsolt kifejezi a hiányérzetét és a barátságuk jelentőségét, valamint a fájdalmát, amely a veszteségből fakad. A vízilabdás közösségben Benedek emléke tovább él, és a barátok remélik, hogy egyszer újra találkoznak. Teljes cikk (Magyarnemzet)