A beszélgetés során a szerző elmondja, hogy mind a költészet, mind a próza fontos számára, de a próza írása hosszabb folyamat. Az Én, Tamara című könyv írása során sok valós eseményt és személyes tapasztalatot használt fel, de fikciós elemeket is beépített. A könyv Tamara Lempicka életét és művészetét mutatja be, hangsúlyozva a fikció és a valóság közötti határvonalat. A szerző kifejti, hogy Tamara nem volt feminista, hanem egy nagyasszony, aki mélyen vallásos volt. A beszélgetés végén a szerző kifejezi szeretetét Magyarország iránt és a magyar irodalom iránti vonzalmait. Teljes cikk (Magyarnemzet)