A szöveg Nagy Ervin Kossuth-alakítását kritizálja, hangsúlyozva, hogy a színész politikai kalandor, aki nem rendelkezik a színházak támogatási rendszeréről való tudással. A kultúrpolitika bosszúvágyát és a posztkommunista, balliberális iskola képviselőivel szembeni ellenérzéseket is érinti. A szöveg a vidéki színházi programokat és azok kritikáját is bemutatja, valamint a nemzetközi színházi színvonal hiányát emeli ki. Teljes cikk (Magyarnemzet)