A szöveg egy reggeli rutin köré épül, ahol a főszereplő hideg kávét iszik, miközben a város és a hegyek látványát figyeli. A hideg kávé és a Monorail vonat iránti vonzalma tükrözi a mindennapi élet és az idegenség érzését. A főszereplő biciklivel közlekedik, és a város sűrű építkezéseit, valamint a közlekedési szokásokat is megfigyeli. A szöveg végén a főszereplő a szabadság érzését tapasztalja meg, ahogy nem tudja, hová megy, de ez nem zavarja. Teljes cikk (Telex.hu)