A szöveg Ságvári Endre történetét idézi fel, aki 1944-ben egy budai cukrászdában fegyverrel ellenállt a hatósági embereknek, ami a munkásmozgalom hőseként vált ismertté. A mítosz körülötte évtizedeken át élt, de a szerző kritikusan viszonyul a hősies ábrázoláshoz, és megkérdőjelezi a fegyverhasználat jogszerűségét. Teljes cikk (Magyarnemzet)