A szöveg a várakozásról és a Dacia autó átvételéről szól, amely a szabadság szimbóluma volt a múltban. A költő tapasztalatait osztja meg a gépkocsi átvételéről, a benzin töltéséről és a társadalmi állapotról, amelyben éltek. A Dacia nem csupán egy autó, hanem a remény és a vágyak megtestesítője volt, amely a bezártság és a nyomorúság ellenére is mosolyt csalt az emberek arcára. Teljes cikk (Index.hu)